2014.02.27. 18:58
Gátlegények
Szóval az egész alighanem úgy történt, mint a régi viccben.
- Virágh államtitkár úr, hát jön a Duna!
- A Duna az jön, Pelikán úr, de hát mit csináljunk?
- Kellenének emberek a gátra, rengeteg homokzsák, gépek...
- Áhá! Csak úgy gyerecipó-hammbekaplak! Mint az anarchisták, vagy a rücsköstökű afrikai négerek, mi?! Hallotta már maga az a szót, Pelikán, hogy köz-be-szer-zés?
- Hát, tetszik tudni, Virágh úr, én csak egy egyszerű gátőr vagyok...
- Nakérem. Először is a média. Ez a kis izé... az Ákos majd ír ilyen árvízi zenét, meg mindenhol elmondjuk, hogy ez az évezred árvize, kell majd utólag pár emléktábla, köszönőlevél... ez rendben is lenne, megvan rá a cégünk. Aztán mi kell még? Küldje be, Mucika, az első ajánlattevőt!
- Jó napot! Mi vagyunk a civilek.
- Mit kérnének önök az árvízi védekezésért?
- Öööö... hát mi amúgy is ott lakunk... meg szeretnénk segíteni. Hát... semmit. Természetesen ingyen megyünk, közös a baj, ugye...Legyen elég homokzsák, meg esetleg egy kis tea...
- Tea. Jó, hogy nem grillcsirke. Vagy egy-egy palack Dom Pérignon, ezüstvödörben hűtve. Meg Calvados, ugye? Zsenge árticsóka... A civil uraknak és hölgyeknek téácskát méltóztatik... Mucika, kérem a következőt!
- Szebb jöv... izé... erőt, egészséget! Mi vagyunk a Katasztrófavédelem!
- Önök mennyiért védenék a katasztrófát?
- Nekünk ez a munkánk, mi nem fogadunk el külön díjazást! De kelleni fog élelem és védőital - vitamindús primőrök, szaftos vöröshúsok vastag mártással, hidegkonyhai készítmények, jóféle bor, cseh sör. Év végén jutalmak, előléptetések. Bakondi tábornoknak egy pár új gumicsizma.
- Egy pár új csizma?
- Ja, és egy Rolls Royce!
- Értem. Megfontolandó. Ígéretes. De nézzük a harmadik pályázót!
- Banzáj!!!! Mi vagyunk a TEK! Mindenki a földre, kussol! Mocskos jedik, most megdöglötök!
- Izé. Jónapot. Milyen hatásos, eredeti kis belépő. Van benne lendület. Szóval mi az Önök ajánlata?
- Fejenként és naponta nyolcvan rugó. Egy-egy rekesz Red Bull. És csoki. Kurva sok csoki.
- Sok csoki?
- Ezek a fiúk valójában igazi nagy plüssmacik. Élnek-halnak a csokiért.
- Soknak tűnik ez így. A Katasztrófavédelem kábé fele ennyiért megcsinálja...
- Na. Nyolcvan fejenként - abból tíz a tiéd, tíz megy a pártkasszába. Tíz a Lajosnak, aki megnyeri a tendert, tízből kijön a Bakondi Rollsa is, hogy befogja. Csizmát nem kap. Nálunk marad negyven, meg a Red Bull és a csoki. A civilek meg megcsinálják az egész marhaságot ingyér. Ők úgyis ott laknak, meg szeretnek segíteni... közös baj, ilyesmi.
- Jól hangzik! De a civileknek homokzsák is kellene...
- Francokat! Ha kell, hát majd töltenek maguknak! A végén majd még téázgatni akarnak, mint az öreg angol nénikék. Calvadost, azt nem akarnak? Árticsókát netán?
- De hát nem ezt mondtam én is szóról-szóra, Pelikán?! Hát akkor ezt meg is beszéltük. Na, látja, Pelikán? Így kell ezt civilizáltan intézni.
- Látom, Virágh úr. Érdekes, milyen keveset tetszettek változni.
3 komment
Címkék: abszurd homokzsák civilek árvíz védekezés TEK Katasztrófavédelem Duna NER A tanú herevasalás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szelid sunmalac 2014.02.28. 13:09:47
