2014.01.13. 16:06
Kampánycsendélet
- Mit üvöltenek ezek, Centurio?
- Azt üvöltik, Procurator, hogy "feszítsd meg!"
- Miért uszítanak ezek engem?
- Nem uszítanak, Pilátus. Ez náluk afféle népszokás. Ha valaki megsebződik közülük, mint tyúkok a baromfiudvarban: mind nekivadul, s megkergülve vért követel. Nincs a dologban semmi személyes. Szavakkal igyekeznek egymáson sebeket ejteni.
- Ez hát afféle érvelés, vagy egy vita vége? Egyfajta vélemény?
- Ők úgy nevezik, politika: a közösség ügye. Róma valódi támaszai ezek itt mind, rendes adófizetők, gyáva, hájas, megbízható, jó polgárok. Ilyenkor kell, hogy a gőzt kissé kieresszék. Valakit ütniük kell nekik is, hogy Róma sarujának tiprása hátukon annyira ne sajogjon. Mert mi más lenne Róma? Néhány hatalmas saru, és milliónyi hát, amelyen tipornak.
- S mit szólnak ehhez a papok?
- Amit a papok mindig, mindenütt szólni szoktak, Helytartó. Ékesszólásuk hallgatag, hallgatásuk pedig beszédes. Minket támogatnak, de persze nem ingyen teszik. Vérszomjuk pedig, mint a papoké általában, telhetetlen. Azt ott, azt a keszeg, gubancos szakállút is ők adták a hóhéraink kezére, mert ők maguk vért nem ontanak, de mindig lelkesen szállítják nekünk a halálra szánt foglyokat.
- Ha jól tudom, egyet el kell engednem közülük.
- Igen, Procurator, Róma kegye, nekik meg ősi szokásuk, melyet üdvös betartanod. De vigyázz, mert a tömeg könnyen nekivadul...
- Tudom. És én még vízvezetéket akartam ezeknek...! Könyvtárat, kultúrát, cirkuszt, gladiátorokat... utcakövet. Csak felszednék, hogy egymást halálra kövezzék vele... Engedjétek el azt a málé soványat!
- Nem ajánlom, Uram. Az politikai. Mikor katonáid elhurcolták, az emberei ellenálltak, s a kavarodást valami templomszolga füle bánta... bár utóbb, azt vallotta, visszanőtt neki... s egy kardra valakik állítólag azt írták, "halál a rómaikra!". Amellett ez és a barátai hajléktalan-aktivisták, amolyan izgága, anarchista hippik, vagy rajongó szektások. Senkit sem tisztelnek. A múltkor a templomban okoztak botrányt, de többnyire a város valamelyik parkjában tanyáznak életvitelszerűen. Nem nyiratkoznak; nótáznak, dobolnak egész nap, bort isznak és kenyeret ropogtatnak hozzá, a járókelőkkel kötekednek. Úgy hírlik, buzik, legalábbis néhányan közülük, talán pont ez a kehes vezérük is; és titokban mind halfejet imádnak.
- És mit akar a nép? Mit akarnak Róma derék adófizetői, akik nem kértek a vízvezetékemből? Mit követel az isteni vox populi?
- A népet itt, Helytartó, ez a cirkusz nemigen érdekli. Akik ide eljöttek, azok nem népben, hanem nemzetben gondolkodnak - ilyenkor mind büszke rómaiak, de fordíts csak hátat nekik, és a véredet akarják. Mert vért akarnak, amíg világ a világ. Barabás az ő emberük, őt követelik zúgva.
- Ki ez a Barabás?
- Valami gazdag rablógyilkos. A közösség megbecsült tagja.
- S Rómának konkurencia.
- Megvásárolható, Pilátus. És tiszteli a Császárt, az isteneket. Téged is tisztelni fog. Az a másik, a girhes, az sosem; annak hiába adnál tömjénárusítási koncessziót. Őt jobb, ha megfeszítteted. A követőivel majd már inkább egyezkedhetsz. Egyszer még, ki tudja, akár Róma támaszai is lehetnek.
- Legyen hát. Feszítsétek meg azt a soványt; a kövér rablót meg engedjétek szabadon!
- Bölcs, államférfihoz illő döntés, Pilátus! Évezredeken át dicsőíteni fogják érte a neved!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Boli – Ch.T. is, meg hát! 2014.01.19. 08:44:41
Hüledezhessenek akik nem olvastak még, mert remek.