Ó, istenem, borzalom:

talpak lépnek talpamon

mindig van rá alkalom

nemzetünnep, nagy halom.

Talpak hágnak talpamra

sárgabarack, zöldalma

kurva üres a kamra:

makk-álmodva alszom ma.

Dohányt szívok, nemzetit

nemzeti füst lelkesít

jó cél mindent szentesít

nem süt a nap, úgy esik:

eső, áldás, Kossuth, Munkás

buli után takarítás.

Egész ország telehányva

felmászom egy barackfára

lepotyogok, esem talpra

nem én talpam, Haza talpa

Isten a bokréta rajta:

aki kapja, aki marja.

Kicsi ország, talpalatnyi

tán’ jobb lenne máshol lakni

máshol élni, máshol halni

szózatokat nem dalolni.

Szűk szoba ez, sötét nagyon

vastag függöny az ablakon.

A bejegyzés trackback címe:

https://herostratosphere.blog.hu/api/trackback/id/tr775604637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.