2014.01.29. 09:39
Levél a pedagógushoz
Ez egy 2007-es levél, amit lányom osztályfőnökének írtam. A neten kerengő ellenőrző-beírás (lásd alább a képet) feletti döbbenetemben közlöm le, meg azért, mert napi rendszerességgel kapjuk a híreket az egyre borzasztóbb tekintélyuralmi ostobaságokról az iskolákban: az iskolarendőrökről, a nagymarkú, nagyarcú Klikkes Arankáról, Hoffmann Rózsa pattogó nádpálcájáról, a kenetteljes Balog páter sunyi vigyoráról, a pénztelenségről, az ünnepélyekre kiosztott bemagolandó Wass Albert-versekről, az egyre totálisabbá váló egész poroszos ellenreformációról. Megalázott, ellehetetlenített és megfélemlített pedagógusokról és megalázott, politikai garnírungnak nézett gyerekekről.
A maga módján ez a levél érdekes kordokumentum; mintha egy másik időben íródott volna, pedig hát - finoman szólva - az sem volt fenékig tejfel. Azóta viszont igencsak eszkalálódtak a problémák.
Tisztelt Tanárnő!
Rebeka az orrában lévő piercinget az én belegyezésemmel viseli. Ezt a behelyezésnél egyébként külön nyomtatványon aláírásommal is hitelesítenem kellett. Tekintve, hogy az adott ékszer meglehetősen diszkrét, nem kiálló (így pl. balesetveszélyt nem okoz, mindenesetre sokkal kevésbé, mint pl. egy fülbevaló);
hogy tudomásom szerint az iskola nem egy tanulója visel hasonló, vagy éppen ennél feltűnőbb testékszert (pl. ajakpiercinget);
hogy a piercing ma már olyan elfogadott szociokulturális identitásképző jel, amelynek viselése az élet minden területén megjelent (ilyen, ma már a mentalitástörténet érdeklődési körébe tartozó vitákat okozott a „hosszú haj” az 1970-es, vagy éppen a fiúk fülbevaló-viselete a rákövetkező évtizedben – kár lenne ezeket értetlenül újrajátszani);
valamint hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának az ember önrendelkezési jogáról szóló passzusai értelmében sem az iskola, sem pedig a pedagógus nem jogosult a gyermek ilyen viseletét (akár házirendben, akár egyéni döntés alapján) korlátozni; nem látok semmiféle okot arra, hogy Rebeka miért lenne bármilyen formában büntethető az orrpiercing viseléséért.
Kérem, mérlegelje az Oktatási Jogok Országgyűlési Biztosának alábbi állásfoglalását (2005. évi ogy. jelentés): „…Az öltözködés, a külső megválasztása az ember önrendelkezési jogához tartozik. E jog Alkotmányban biztosított alapjog, azon belül a szabadságjogok körébe tartozik. Nevezik más néven általános személyiségi jognak is, mert más alapjogok anyajogaként funkcionál, belőle vezethető le több alapjog léte. Lényege, hogy az emberi személyiség szabad kibontakoztatásának lehetőségét biztosítja, méghozzá az állam vagy az annak részéről eljáró szerv, hatósággal szemben. Ezért is nevezik szabadságjognak. Az általános személyiségi jog minden embert megillető alapjog. Minden embert, így nem csak a felnőtteket, hanem a gyermekeket, az iskola világában pedig a pedagógusokat és a tanulókat is megilleti.” A sulinet.hu ugyanezt a következőképpen fogalmazza meg: „Az iskoláknak már a házirendben sincs joguk megtiltani, hogy a diákok műkörmöt, piercinget, tetoválást vagy extrém ruhákat viseljenek. Ezt ugyanis tiltják a hatályos jogszabályok.”
A gyermek orrának Ön által elvárt „leragtapaszozása” előtt bevallom, némileg értetlenül állok. Ez – hasonlóan a folyosóra való kiültetéshez – olyan megalázó jellegű retorzió, amelynek a modern pedagógiai gyakorlatban, remélem, nincs már helye. Gondolom, ezt csupán az Ön pillanatnyi felháborodása szülte. Mindenestre itt is hadd idézzem az Oktatási Törvény idevágó passzusait: „A közoktatási törvény 10. § (2) bekezdése szerint a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el, azok nem pedagógiai mérlegelés függvényei. Érvényesülésük nem függ attól sem, hogy a diák teljesíti-e a kötelességeit az iskolában, tehát a tanulókat megillető alapvető emberi jogok nem állíthatók összefüggésbe a tanulói kötelességek teljesítésével.”
Tisztelt Tanárnő! Úgy vélem, kár a bolhából elefántot, egy apró ezüstgombból pedagógiai és jogfilozófiai vitát kreálni. Az orrpiercing, úgy látszik, hozzátartozik Rebeka önképéhez, és én abban hiszek, hogy egy 12 éves gyermek is autonóm, öntudatos ember. Saját testével, saját életével kapcsolatos döntéseit – a valóban extrém, ön-, vagy közveszélyes esetek kivételével – sem Önnek, mint pedagógusnak, sem nekem, mint szülőnek nincs jogunk megkérdőjelezni. Az önálló és szabad személyiség kiteljesedésének ez az alfája és omegája. Mindezt figyelembe véve kérem, hogy térjen napirendre az inkriminált „testékszer” viselése fölött.
Köszönettel...
(Kép: Bodzavár Alapítvány fb-oldala)
Update: többen kérdezték, hogy mi lett a történet vége. Nos, ez a konkrét eset igazából amolyan happy enddel zárult. A tanárnő azonnal felhívott telefonon, vagy félórát dumáltunk; a beszélgetés lényege az volt, hogy értsem meg, nem lehet ilyen példát mutatni, és a piercingtől egyenes út vezet a bűnözéshez. Amikor jeleztem, hogy ez nettó baromság, amelytől egyenes út vezet a munkatáborokig, akkor bevallotta, hogy "rá is nyomás nehezedik" az "ügyben", és különben is, belefáradt az egészbe, utálja a munkáját, a főnökeit, és általában véve ezt az egészet. A végén még én vigasztaltam, és bár azt a javaslatomat, hogy csináltasson egy szép tetoválást, miszerint "Leszarom az igazgatót!", nem fogadta el, de sikerült modus vivendit kialakítani: ő nem izélgatja Rebekát, én meg nem írok neki több olyan levelet, amitől azonnal a telefonhoz kell kapnia. A dolog ezzel elsimult - legalábbis ebben az ügyben, akkor. Ma viszont már egy egész állami miskulancia áll a központi alapvetéssé jegecesedett tekintélyuralmi, büntető, gyermekgyűlölő nádpálca-pedagógia mögött.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csakazértistotalcar 2014.01.29. 18:33:52
valaki senki 2014.01.29. 19:18:55
Barakkah 2014.01.29. 19:30:17
űrszelvény (törölt) 2014.01.29. 19:54:22
Megmosolyogtató, ahogy páran egyre kétségbeesettebben próbálják bemagyarázni az embereknek, hogy tulajdonképpen ők félelemben élnek. A végére eljutunk oda, hogy ha leszidják az óra közbe beszélgető gyerekeket, akkor az már Észak-Korea :)
Én még a Pannon pumások ideje alatt voltam iskolás. Hogy is mondjam... akkoriban csöppet nagyobb volt a kormánykritikusok tábora.De normális embernek eszébe nem jutott volna egy-egy jogos vagy jogtalan beírást vagy tanári lecseszést összekötni az aktuálpolitikával...
Lovag Mihály 2014.01.29. 20:14:20
s akkor még a kedves szülő ír le ilyet, h ne csináljunk a bolhából elefántot. epic
huber66 2014.01.29. 20:57:57
Az alsós szöveges értékelés, ami alapján szabad útja volt a gyereknek, ha tud olvasni ha nem. Ötödikben olvasott utoljára könyvet, azt sem fejezte be, mert órán megnézték filmen, akkor már minek befejezni. A könyvesboltok tele vannak tételkidolgozás kötetekkel magyarból, történelemből, ... mindenből, akkor még nem is beszéltünk az internetről.
Nincs önálló gondolatuk, nem írnak egy olvasmánynaplót, nem dolgoznak ki egy tételt sem... múltkor mondtam nekik, - az arcokat nem tudom mellékelni - írjanak puskát, mert amíg megtervezi melyik lapra mit és milyen rövidítésekkel ír, szépen akaratlanul szelektálja az anyagot, hogy mit nem tud, s mire megírja, már nem is lesz rá szüksége.
Aztán itt vannak a disz..-szel kezdődő papírt lobogtató, egyéni bánásmódot igénylő, - sokszor jogtalanul -, gyerekek. Akkor talán nem az érettségi lenne a cél, ahol naponta kudarc éri a gyereket, de nem egy esetben a szülő a saját sikertelenségét igyekszik kompenzálni, hogy tolja maga előtt a "problémát", joga van hozzá, a rendszer engedi.
Most levegőt veszek... talán folytatom...
tehát nem egy tetoválás, egy sárga haj van valami különc külsőség a probléma
abrelosojos 2014.01.29. 22:17:31
abrelosojos 2014.01.29. 22:20:41
billy reed 2014.01.29. 22:36:37
Így van. És ennek az eszkalálódásnak az egyik fő oka a posztban megjelenő szülői reakció.
/Igen, igen, nyilván van más is./
Csak szelíden kérdezném meg, hogy biztos, hogy egy 12 éves /tehát hatodikos kb.,/gyermek önképéhez hozzá kell tartozzon a testékszer?
Biztos, hogy "saját testével, saját életével kapcsolatos döntéseit – a valóban extrém, ön-, vagy közveszélyes esetek kivételével – sem Önnek, mint pedagógusnak, sem nekem, mint szülőnek nincs jogunk megkérdőjelezni"?
Akkor ez azt jelentené, hogy nevezett 12 éves gyermek minden tekintetben érett, szocializálódott ember, aki képes átlátni döntései okait, következményeit.
Nincs már szüksége oktatásra-nevelésre. Felnőtt.
De biztos így van?
Csak kérdezem, én, mint amatőr.
Mert én úgy gondolom, hogy 12 évesen az ember még segítségre, vezetésre, útmutatásra /szocializáció/ szorul.
@huber66: +1
Félreértés ne essék. Nem "A" szülőket támadom. Magam is az vagyok.
Az iskolarendszer ezer sebből vérzik, mind tudjuk milyen bajok sújtják.
De van egyfajta attitűd, ezt huber66 kolléga bővebben is kifejtette. Ezt se felejtsük el megemlíteni.
Pszt! 2014.01.29. 23:01:10
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.01.29. 23:03:56
xunilo 2014.01.29. 23:53:11
xunilo 2014.01.29. 23:54:22
xunilo 2014.01.29. 23:58:21
Hál' istennek ;-) reményed alaptalannak tűnik, egyelőre nem tér vissza a libsi-komcsi brigád.
Egyébként nem vagyok vallásos, de a hittan azért tanít olyan értékekre, amik ma fájóan hiányoznak.
Amúgy meg ha nem tetszik, tessék erkölcstant választani. Persze megértem, h aki ezt leszarja a saját életében, az a gyermekének sem kívánja.
xunilo 2014.01.30. 00:02:18
Hát, ha a libsik 8+4 éves ámokfutása még aktuálpolitika, akkor igazad van.
Mert a gyerekek aztán leszarják az aktuálpolitikát. A tanárok persze nem, ők megszenvedik. De nem feltétlenül csak a mostani kormány hibája az sem. Ki is fagyasztotta be a bérüket? Mennyi is volt akkor az infláció?
Nem védem a mostani kurzust, mert eszméletlen botráényos, amit művelnek ők is. De arról, h az erkölcsöt végleg lezüllesztették, enm ők tehetnek.
Gergice 2014.01.30. 00:28:41
Természetesen nem szóltam semmit, hiszen nem akadályozhatom a személyiségének a kifejlődését.
olibi 2014.01.30. 07:39:15
Konok Péter 2014.01.30. 07:55:28
ponindex 2014.01.30. 08:07:54
Nem, biztos, hogy nem így van. Viszont éppen azzal, hogy bizonyos dolgokban döntési helyzetbe hozzuk, segítünk, hogy fokozatosan kialakuljon az autonóm, döntésképes, a döntéseinek következményeiért felelősséget vállalni tudó személyiség.
Sajnálatos, hogy az iskolára úgy tekintenek, mint egy gépre, amely a szabványos munkadarabokból adott normaidő alatt tökéletes eszközöket potyogtat ki a túloldalon.
Eszerint a kis- és fiatalkorúaknak, míg ki nem potyognak a gép túloldalán, semmiféle autonómiájuk és jogképességük nincs, mert még nem állnak készen rá. Nevetséges és szomorú.
ponindex 2014.01.30. 08:15:56
csakazértistotalcar 2014.01.30. 08:49:52
axolotl77 2014.01.30. 08:54:07
"Tisztelt szülők!
Gyermekük szellőztetés közben kihajolt az ablakon."
Sajnos engem minden ilyen csip-csup szar miatt meg is vert az anyám. Ezúton köszönöm neki is, meg a tanító néninek is.
(már csak) sikolyok 2014.01.30. 08:58:01
Nemrégiben a környék egyik iskolájában az sikolpszichológusok és a tanárok megegyezése alapján bevezették az amerikai típusú "detention"-t. Biztos láttátok már filmekben, ez az, amikor bizonyos vétségek miatt órák után bent kell maradni a suliban. A srácok vihogtak, mert nem volt intő, nem kellett aláíratni a szülőkkel semmit (vagy aláírást hamisítani), az az 1-2 óra viszonylag jó biznisznek tűnt. Aztán pár hét után elkezdték szívből utálni, és mindent megtettek, hogy ne kerüljenek "detention"-be. Miért? Mobilokat, tableteket, laptopokat le kellett adni. Beszélgetni nem lehetett. Viszont lehetett könyvet olvasni, leckét írni, tanulni. Két óra ingerszegény, FB, Twitter meg satöbbimentes környezet? Maga volt a pokol. A kísérletet, ami fényesen sikerült, abba kellett hagyni, mert a szülők felháborodtak, és tiltakoztak a jogcsorbítások miatt. A srácok meg így nem tanulnak meg egy szeletet a való világból, történetesen, ha valamit teszel, annak következményei vannak. A tanulság nem az, hogy a szülők rosszak, hanem inkább az, hogy bele kell őket vonni a szabályhozási folyamatokba. Ha nem vesznek részt benne, az is oké, de akkor ne tiltakozzanak. Sem az iskola, sem a gyerek, sem a szülő nem képes mindenért felelősséget vállalni. Ezért kell tisztázni, hogy az együttműködésben kinek mi a dolga. Szerintem.
ponindex 2014.01.30. 09:11:53
@ponindex: "fokozatosan kialakuljon az autonóm, döntésképes, a döntéseinek következményeiért felelősséget vállalni tudó személyiség."
nincs köztünk ellentmondás. Az általad hozott példa is a korábban vázolt kényes egyensúlyról, illetve az egymással szembe helyezkedésről szól. Ennek feloldása abban lenne, hogy a szocializációs, nevelési, oktatási feladatok jelentős részének az iskolához történt delegálásával párhuzamosan bizonyos szülői "jogok", lehetőségek (fegyelmezés, számonkérés, következmények generálása) egy része is biztosítva legyen a nevelési-oktatási szerepet betöltők számára.
(már csak) sikolyok 2014.01.30. 09:33:53
abrelosojos 2014.02.03. 13:51:38
hajrá haverország hajrá haverok 2014.02.06. 19:42:46
Szerintem rendkívül béna, hogy központi irányításra kell a nebulót "hitre nevelni".
Semmi köze, semelyik állami tisztségviselőnek ahhoz, hogy melyik polgár miben hisz.
Pofon egyszerű.
Aki mást gondol erről, javasolni tudom neki a Biblia címmel ellátott "olvasmányt".
Anélkül, hogy teológiai bloggá változtatnánk ezt itten, csak megfontolásra idézem Márk evangéliumát:
-aki hisz és megkeresztelkedik: üdvözül...-
Bocs a rom.kat atyafiaktól ,de ebből nyilvánvalóan következik, hogy ha 1 gyermeket benyomnak a víz alá ,(avagy kioktatják hittanon)nem üdvözül automatikusan.
Jöjjön csak rá magától, hogy mit dönt a sorsa felől,aztán keresztelkedjen meg. Önszántából.
Személyes ismeretségemben is vannak olyan fiatalok,akik úgymond megtértek, 8, 10 ,12 évesen.
Azután jött a gondolkodás ,lázadás, útkeresés, ami után eljött az igazi találkozás Istennel.
Ők olyan családokból jöttek,ahol anyatejjel szívták magukba a hitet.
Mégse az döntött, hogy családi -rokoni elvárásoknak próbáltak megfelelni...
Ettől függetlenül azt gondolom, jobb ha állambácsi a hitbeli ügyeket rábízza szépen a családra.
Mutassanak a szülök jó példát,hit terén, erkölcsben, ha ez nekik igazán fontos!
A gyermek meg döntsön a megfelelő idő elteltével, saját belátása szerint.
Fizetett (választott) tisztségviselőknek, pont semmi köze nincs ,az Én és Isten közti eldöntendő kérdésbe beleugatni, má' bocs.
Javasolnám esetleg a tánc- és illemórák bevezetését ,ha már.
Az legalább praktikus ismereteket adna:
pl hogy mutatkozzunk be egy fiatalabb hölgynek, ki kinek nyújt kezet, hogyan együnk halkéssel etc.
Mind mind hasznos infó.