Konok Péter 2013.09.29. 13:37

Kihalásos alapon

A dodó vagy remetegalambnagy, röpképtelen madár voltmagassága mintegy 1 métersúlya 20-25 kilónagy feje volt, erőteljes csőre, csökevényes szárnya, vaskos lába és zsíros fartájéka, bár erre a Wikipédia nem tud forrást, írja is, hogy"forrás?"kellene ide egy szép, kövér…

A máig is harcoló japán katonát a pincében találtam, mikor lementem egy kis savanyúságért meg egy üveg borért az ebédhez; csirkepaprikás volt nokedlivel. A katona a sarokban guggolt, félig a polc mögött, kezében ósdinak, de veszélyesnek látszó géppisztoly, és a katona maga is…

Egyszer volt, hol nem volt, a Nagyerdőn innen de a Nagytemplomon túl, ott, ahol az azeri exportra szánt pulykakakas túr, élt egy kisgyerek. Nevezzük mondjuk Lajosnak. Máshogy is nevezhetnénk, de hát Lajosnak hívták, úgyhogy miért neveznénk másképp? Ez a kisgyerek felettébb jó volt.…

Idilliában a hit, úgymond, komoly dolog. A hit az idilli lét egyfajta kulcsa, vagy maga a zár inkább: rigli, összetartó kampó, áramkör, amely sorba kapcsol (vagy körbe köt?) sok idilliait. Van. Működik. Virtigli hit. (Ezt halljuk egyre.) Nem arról van szó persze, hogy…